|
|
Kategória: Sport és mozgás Ha nem megyKinek nincsenek olyan napjai, amikor egyszerűen nem megy? Amikor csábítóbb az ágy vagy a kanapé, mint a tornaszőnyeg vagy a szobabicikli? Velem sűrűn megesik, és bizony lelki nyomot hagy. Ahhoz, hogy ne vesszen el a lendületünk ezeket a lelki nyomokat is el kell tüntetnünk. A jelszó: pihenés!Először is le szeretném szögezni, hogy amit leírok csak és kizárólag saját tapasztalat, semmiféle szakértőnek keze nincs benne. De jómagam úgy érzem, ezeken a napokon a testem, a szervezetem jelzést küld: Most itt az ideje egy ici-picit megállni, elfáradtam! És ilyenkor nem csak az ember teste, a lelke is fáradt. No nem a tornába, az legyen csak a test osztályrésze. A lélek a mindennapi koncentrálásba, a diéta körül forgó gondolatokba, a kalória vagy értékszámolásba, a reménykedésbe, a bizakodásba, a kitartásba is bele tud fáradni. Minden nap ugyanazok a gondolatok, mégis keressük bennük az újat. Ilyenkor a testtel együtt kiállt: hagyj pihenni kicsit! Nem dől össze a világ, ha egy napig békén hagysz! És meg kell mondjam, igaza van. De hogyan is hat a lelkünkre ez a nap? Két végeredménye lehet: 1. a fáradtság érzete ellenére mégis nekiduráljuk magunkat a tornának, ami ilyenkor kevésbé tölt fel energiával, kevésbé esik jól, nem okozza a sikerélményt egy-egy gyakorlat becsületes elvégzése után, esetleg olyannyira, hogy másnap még az edzés gondolatától is feláll a szőrünk. 2. hallgatunk a belső hangra, és félretéve minden lelkiismeret furdalást pihenünk, kikapcsolódunk. Sajnos az első esettel kapcsolatban szinte csak rossz tapasztalatom van: másnap már nem megy olyan lelkesen, ügyetlenkedve végzem a gyakorlatokat és előtör a „béna vagyok, nekem ez úgysem megy” érzet is. Ha viszont megadom a lehetőséget a testemnek arra, hogy feltöltődjön, másnap újult erővel folytatom a tornát, a számolgatást, élvezettel tervezgetem napközben, hogy délután melyik dvd-t is veszem le a polcról, melyik otthoni tornaeszközömet fogom használni, esetleg mit próbálok ki a kondi teremben, vagy milyen finomságot találok ki, ami nem hizlal. De mit is jelent ilyenkor a pihenés? Félreértések elkerülése végett semmi esetre sem a tunyulást, nassolást, „azt-eszek-amit-akarok” estéket értettem ez alatt. Nem-nem, ha egyszer valaki elhatározta, hogy diétázik és fogyózik, az a pihenőnapján is azt tegye. De! Ezer és egy módja van annak, hogy kényeztessük magunkat bűnözés nélkül, testileg és lelkileg is feltöltődjünk. Szánjuk a torna helyetti időt egy finom és kímélő étkezés elkészítésére, nyugodtan és lassan főzzünk, így minden finomabb és ízletesebb lesz majd. A főzésben a lelkünk is benne lesz. Lazításképp pedig egy kád víz, néhány illatgyertya, egy kis zene, vagy egy kellemes zuhany utáni zenehallgatás, tévézgetés (csak semmi horror) vagy szépítő alvás csodákra képes. Sablonszöveg? Lehet, de nekem bejött. Persze másnap irány vissza a malomba őrölni, ennek viszont feltétele a lelki rákészülés is. Pozitívan, jókedvűen gondolni arra, mit is fogunk holnap elérni, mennyire jól fog esni a torna, mennyire meg leszünk elégedve ugyanolyan fontos, mint pihenni hagyni a testünket. Csak a kellemes gondolatok vonzzák be a kellemes hangulatot. Lehet mantrázni (de jól fog esni holnap egy kis mozgás), tervezgetni, álmodozni, hogy milyen szépek, elégedettek is leszünk a nap, vagy a diétánk végére. Nézegessük meg a tavalyi divatkatalógusokat, válasszuk ki a nekünk tetsző ruhát, ami biztos, hogy a diéta végére fantasztikusan fog állni rajtunk. És természetesen mindezt széles belső mosollyal és jókedvvel! Mert fogyni és egészségesnek lenni jókedvvel, nevetve is lehet. Végül egy aranyszabály a pihenőnapokkal kapcsolatban, amit magam is megszegtem egyszer-kétszer, és meg is sínylettem a végén: „Jóból is megárt a sok, a lényeg a mértékletességen van!” A pihenőnap egy napot, délutánt vagy estét jelentsen, ne kettőt vagy hármat. Másnap álljunk vissza a szőnyegre, mert ha nem tesszük, ki tudja, lesz-e erőnk harmadnap is. De ha nem csüggedünk, csak pihenünk, biztos nem lesz gond! (A cikket beküldte: Meruru)
|