|
|
Kategória: Más diéták Makrobiotika, vagyis a hosszú életJapánban élt barátnõmet kérdeztem, hogy tudja-e mi a makrobiotika? Nemmel válaszolt. Ezt annál is érdekesebbnek tartottam, mivel a japánokról úgy tartják, hogy viszonylag egészségesen, és hosszan élnek, ami a makrobiotikus étkezésen alapul.Sejthetjük, hogy a hosszú, egészséges élet nem csupán az étkezésrõl, hanem egy bizonyos életformáról is szól. Mint keleten mindennek, ennek az életformának is megvan a szellemi alapja, ez pedig a taoizmus. Ez az õsi világnézet, melynek az arányokhoz is köze van a harmóniáról, a Yin és a Yang egyensúlyáról szól. Amennyiben harmóniában élünk szellemi és fizikai szinten, akkor biztosítjuk egészségünket. Az egészséges életet a táplálkozásunkban a hagyományokon keresztül, de az egyéni különbségek figyelembe vételével érjük el. Alapja nagyrészt a gabonafélék 50-60%-ban, majd a zöldségek 30-40%-ban, és végül 10%-ban a hüvelyesek. Figyelembe kell venni az évszakok, valamint a színek a hõmérséklet változását, a világtájakat, az érzékszervek mûkdését, az öt alapízt. Télen meleg ételeket kell ennünk, még a gyümölcsöket is melegítjük. (sült tök, sült gesztenye) Olagos magvakat, fûszereket, sót, fõtt gabonát adhatunk a szervezetnek, melyek mind melegítenek.Tavasszal, az újrakezdéshez energiára van szükségünk. Csírázott magvakra, friss hajtásokra. Csökkenthetjük a sütés, fõzés, párolás idejét. A nyári meleg yang energiát ad, mely tüzes, forró, ilyenkor sok nyers élelmiszert ehetünk. Nem ajánlatos viszont a hideg ital, inkább meleg teákat igyunk. Õsszel hosszabban fõzzük ételeinket és többet fûszerezzünk. Készítsünk Nitukét, amely hosszúra vágott zöldségekbõl áll, amelyeket olajon megprítunk, kevés vízzel párolunk és akkor fogyasszuk, amikor elpárolog róla a víz. Végezetül hadd osszak meg Önökkel egy napi menüt Mina Dobic ,,Gyönyörû életem'' c.könyvébõl, melyben elmeséli, hogy a makrobiotika segítségével, hogyan gyógyult ki rákos betegségébõl: Reggeli: Miszóleves: hagyma, sárgarépa, káposzta, mochi, wakame alga vagy egy lap nori alga Gabona: rövid szemû barna rizs és teljes értékû árpa kombuval megfõzve és két szelet párolt zöldség Fehérje. sütõtök azuki babbal és kombuval megfõzve (széles, vastag, sötétzöld tengeri növény) Préselt saláta: káposzta piros retekkel, tengeri sóban barna rizsecettel Gõzölt zöldség: kelkáposzta, azukibab-tea Brokkolileves, édesrizs, szárított gesztenye Jin és jang Miért van az, hogy ugyanaz a helyszín, étel, napsugár, vagy bármi más másképp hat az emberekre, illetve betegségeket okoz? Gondoltak már arra, hogy ezek a dolgok a saját testünk állapotából fakadnak? Hogy a szervezetünk egyensúlyának megbomlása a felelõs a kialakult betegségekért? Vannak olyan filozófiák, amelyek határozottan ezt állítják és vannak olyan emberek, akik ilyen elvek alapján élnek. A jin-jang kör elsõdleges jelképe a taoista filozófiának. A világot fenntartó ellentétes erõk egyensúlyát szimbolizálja. A jin a passzív, negatív erõ, amelyet a nõi elvet jelképezõ fekete szín ábrázol, a jang pedig a pozitív, aktív erõ, amelyet a férfiasság fehér színe jelez. Harmónia csak akkor jöhet létre, ha a két erõ egyensúlya tökéletes. A jin-jang erõpárnak megvan a maga születésünktõl meghatározott egyensúlya, és ha ez megváltozik, akkor jelentkezik az egyes embereknél az elhízás, vagy épp a kóros súlycsökkenés; az étvágytalanság vagy a falánkság. A jin nõies, míg a jang férfias típust jeleníti meg. Mindenkinek meg van a genetikusan meghatározott, egyéni, ideális súlya, hiszen mindenkinek más jellegû az anyagcseréje, a testfelépítése. Nem biztos, hogy ez a testsúly megfelel egy átlagos - még kevésbé a divat diktálta - normának, de az illetõ ezzel érzi magát a legkellemesebben. A feng shui felfogása szerint a jin-jang elemek erõsítésével, illetve gyengítésével befolyásolhatjuk, alakíthatjuk a személyiségünket és a testsúlyunkat, de csak bizonyos határokon belül. A taoizmus a jin-jang fogalmak szerint rendszerezi a világot és a táplálkozásban az élelmiszerek tulajdonságait, a makrobiotika pedig ezt a rendszert használja a táplálkozás harmonikussá tételéhez. A makrobiotika táplálkozási logikája szerint tehát táplálékainkat úgy kell megválogatnunk, elkészítenünk, hogy azok összhangban és egyensúlyban legyenek külsõ és belsõ sajátságainkkal, szûkebb és tágabb környezetünkkel. A következõ felsorolásból mindenki eldönthetõ hogy alapvetõen a jin vagy a jang típusba tartozunk-e. Ha jin típusúak vagyunk: - rendszeresen, lehetõleg ugyanabban az idõben együnk - naponta egyszer, de inkább kétszer fogyasszunk meleg, fõtt ételt; - használjunk sokféle fûszert az ízesítéshez; - a húsokat és a zöldségféléket apróra vágva készítsük; - soha ne használjunk zsírt, inkább olajon, szeszben párolt ételeket készítsünk; - sokat teázzunk, igyunk friss gyümölcsleveket; - ideális táplálék a rizs, a köles, a zab és a zöldségek, de nem nyersen; - tilos a jégben hûtött ételek és italok fogyasztása. Ha jang típusúak vagyunk: - sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk; - számunkra nem fontos a meleg, fõtt étel; - lehetõleg kevés húst együnk; - tartózkodjunk az erõs fûszerektõl; - minél több tejfélét vagy tejterméket fogyasszunk, a fõzelékféléket inkább tejszínnel készítsük tejföl helyett; - a húsok mellé a köret párolt, félig fõtt zöldség legyen; - nincs szükséged sok folyadékra; - tilos az égetett szeszes italok fogyasztása. A makrobiotikus táplálkozás harmóniára törekvõ jellegénél fogva kerüli a szélsõséges, túlzottan jin vagy jang tulajdonságú élelmiszereket. Fõ ételei a gabonafélék, amelyek az ember õsi táplálékai lévén kiegyesúlyozott, komplex hatású élelmiszerek. A gabonafélék az étkezés 50-60%-át teszik ki, a zöldségek nagyjából ennek felét. A hüvelyesek a táplálék további 5-10 %-át jelentik. Természetesen a makrobiotikus étrend is nagy figyelmet fordít az évszaknak megfelelõ gyümölcsök, a magvak és a csonthéjasok fogyasztására. Az ízeken kívül a színek sem elhanyagolhatók a makrobiotikus táplálkozásban. (A cikket beküldte: Venes)
|