|
|
Kategória: További fogyókúrás cikkek "A Nagy Fogyás” első válogatásán jártamAki veszít az nyer! – szólt a felhívás a tv2 új műsorához, a Nagy Fogyáshoz. Valóban, hiszen a műsor arról szól, hogy a 12 összezárt ember 10 hét leforgása alatt, megfelelő kontrollal, étkezéssel, napi edzésekkel mennyit képes leadni az amúgy bőven háromszámjegyű súlyából.A műsorra közel 2000 jelentkezési lap érkezett be, melyből kevesebb, mint felét találták a műsorkészítők „behívásra érdemesnek”. Az első személyes találkozóra 2007. augusztus 3-4. között került sor. A szokásos papírformát követően, mely egy ilyen médiaeseményt megelőz, kettő fotó készült, egy szemből, egy pedig oldalról – számmal a kézben. Tipikus „börtönfotó”. Norbi és Alexandra bíztató szavainak kíséretében jutottunk el az első igazi szűrőhöz. Két „vadidegen” keresztkérdésekkel bombázott minket – válaszainkat szorgosan jegyzetelve –, ami alapján eldőlt, érdemesek vagyunk-e a műsor producere elé jutni. A pénteki megmérettetésen a személyesen behívottaknak (számításaim szerint) több mint a fele esett ki ezen a szűrőn. Újabb várakozás következett, míg ahhoz a bizonyos „nyolcas” asztalhoz vártunk. A várakozás unalmasnak nem nevezhető perceiben (inkább óráiban) volt idő ismerkedni a sorstársakkal, mélyenszántó gondolatokat cserélni ☺, elpoénkodni. Ez idő alatt a teremben a gyomorgörcsöt felváltotta az önfeledt nevetés, előjöttek az eredeti értékei a jelentkezőknek. Őszintén bevallva, sokkal könnyebb volt így az „Úr asztalához” fáradni. Aztán egyre közeledtek a sorszámok, elején még csak 051, 055, 080, 098, majd a százas számnál kisebb megtorpanás. Talán célozva arra, hogy a száz fölötti tömeggel rendelkező személyeknek bizony a száz egy olyan álomhatár, amelyet nagyon nehéz átlépni… De túljutva rajta, hamar eljutottunk a számomhoz, a 114-eshez. Így kiderül, hogy mit is jelent az a bizonyos nyolcas asztal. Hozzáteszem, természetesen minden kijövőt megkérdeztünk, hogy mire számítsunk. Így kiderült, hogy a nagy többségnek a pólóját/ingét le kellett venni, kamerába kellett beszélni, illetve orvosi, pszichológusi valamint a produceri kérdésekre kellett – számukra – megfelelő választ adni. Szóval visszatérve, bementem. A misztikus nyolcas asztalnál egy kamerás srác, a produkció készítői, egy orvos valamint talán egy pszichológus várt, összesen öten (bár a szombati élménybeszámolókból volt, aki nyolcfős stábról tájékoztatott). A kamerás srác kérte, hogy nevem, súlyom, magasságom mondjam kamerába. Természetesen az első fotónál már „megtapasztalt” börtönpózban, számomat magam elé tartva. Ezt követte egy gyors sztriptíz, majd felvétel a csupasz hasról. Körbeforgás – bár a függőleges fényes acélcső és a zene hiányzott –, majd a felöltözést követően kezdődött a kérdések hada. Javarészt arra voltak kíváncsiak, hogy le akarok-e, le tudok-e fogyni, mit és hogyan próbáltam eddig, képes vagyok-e elszakadni három hónapra a családtól, barátoktól, mivel foglalkozom, stb. Tehát „általános” kérdések. A hölgyek elmondása alapján tőlük a „szerepelt már pornófilmben?” „gruppenszexet vállalna?” kérdések is az általános kérdések kategóriába tartoztak. Miután kiderült, hogy sokáig versenytáncoltam, a producer kérte, hogy bizonyítsam, így a szobából kiszaladva megragadtam egy lányt – akiről a várakozás „pillanataiban” való beszélgetésből kiderült, hogy szintén táncolt – és a szobába „bevonszolva” (nem kis meglepetésére) megmutattam, hogy valóban tudok – tudunk táncolni. Ezt tetézni kellett, nyitott ajtóval, majd a várakozó tömeg előtt tett bemutatóval. Valószínűleg kíváncsiak voltak arra, hogy bevállalok-e „kényes” feladatokat. De aki nem mer ilyet bevállalni, annak nem sok esélye van egy ilyen produkcióban. Szégyellni pedig nem szabad az ilyet. Ezt követően jegyzeteltek szorgalmasan, az orvos kétkedően nézett rám (és a többiek elmondása alapján rájuk is), majd közölték, hogy kettő héten belül értesítik azt a 100 embert, aki döntőbe jut, ezzel megkapva a lehetőséget, hogy a Nagy Fogyás játékosa legyen. Egy kellemes napot tudva magam mögött tértem haza, és bizakodóan, kicsit izgulva várom azt a bizonyos telefonhívást, mely tájékoztat arról, hogy a száz szerencsés egyike vagyok. Most pár szót arról, hogy mi is ez a Nagy Fogyás: Külföldi licensz alapján készülő, októberben induló reality-show. A célja az, hogy a kiválasztott 12 játékos a show keretein belül Schobert Norbi és Béres Alexandra segítségével, kontrollált körülmények között a lehető legtöbbet veszítsen nem kis súlyából. Természetesen ez egy show, és nem csak a fogyásról szól. A 12 embernek a játék teljes ideje alatt elkülönítve, a külvilágtól elzárva, azzal kapcsolatot nem tartva kell élnie egy kísértésekkel teli, bekamerázott házban (Big Brother – feeling.) Két hatfős csoporttal indul a játék (egyik csoport kapitánya Norbi, másiké Alexandra), a két csoport összsúlya azonos. Heti mérlegelést és összesítést követően az a csoport veszít, amelyik kevesebb kilótól szabadult meg. Közülük egy személy a jelölés és kiválasztás alapján elhagyja a játékot. Így van, aki számára csak pár hét lesz a Nagy Fogyás. A végén három ember marad, akik közül az lesz az első, aki a legtöbb kilót veszítette. Azonban a show végét követően (december) még két hónapig „otthon” folyik az ÖSSZES játékos számára a játék, mert februárban egy mérlegelés alkalmával második lesz az a játékos – tizenkettejük közül – aki az eredeti súlyához képest a legtöbbet adta le. Bár a játék első helyezettje húszmillió forinttal a zsebében térhet haza, azonban nagyobb nyereség lesz a 20-40-60 kg súlyfelesleg elvesztése. És pont ezért találó a szlogen: Aki veszít, az nyer. Nyer egy új testet, nyer egy új életet… SB (A cikket beküldte: sasfioka)
|