|
|
Kategória: Sikeres fogyózók Piros nadrág...Minden nőnek van egy vágya, ha elmegy egy kirakat előtt… főleg nekünk - túlsúlyos csajsziknak! Melyikünknek nem szorult már össze a gyomra, mikor elmegyünk kedvenc ruhánk mellett, de tudjuk, nincs értelme felpróbálni, vagy megvenni, mert nem jó ránk... Kinek nem szorult már ökölbe a keze, mikor filigrán, vékony, plázacica eladólány lekicsinylően kimondja azt a mondatot, hogy: - Bocs, de a Te méretedben nincs!Nem kell semmi mást se tennem, csak 35 évesen kicsit odafigyelni magamra. Igen - MAGAMRA. Hisz mindenre van időnk - ugye? - család, férj, gyerek, bolt, konyha... csak magunkra nincs. Augusztus 29-én döntöttem el, hogy majdnem 100 kg-ról 75 kg leszek. A 75 csak úgy jött. Ez az elsődleges célom. Mára - október 28-án - 86,5 kg vagyok. Az előttem álló kilók már nem jelentenek akadályt. Ilyen könnyen és látványosan még sosem fogytam. Naplót írok a Hoxán, ezzel is bizonyítok magamnak, és talán másoknak. Meglesz az az édes piros nadrág, az tuti! Ne adja fel egyikőtök sem, aki próbálkozna leadni a többlet súlyából. Fogyjon velem - talán úgy könnyebben megy… Rendet kell rakni az agyunkban, nekem úgy néz ki, hogy sikerült! Szép, kamasz lányom van, tele energiával. Szeretném, ha büszkén nézne fel rám, s nem csak az elhízott anyja lennék. Lesz neki is ballagása, diplomaosztója, esküvője... stb, és nem akarom így látni ott magam... Lehet, azt hiszitek ez másodlagos, de higgyétek el, nem. Ahogy mennek lefelé a kilóim, úgy látom a gyermekem szemében a csillogást. Imád vásárolni vinni, és imád(na) divatosan öltöztetni engem is. És nem beszélve a páromról. Melyik férfi szeret egy közel 100 kg-os szuszogós, horkolós nő mellé feküdni. Be kell vallanom - nem is tudom miért, nem vigyáztam magamra… Mindig más problémákra figyeltem, anyagi, családi, egészségügyi, bármilyen.. CSAK ARRA NEM, hogy egy életem van, és sokat javítok magamon és környezetemen azzal, hogy nem vagyok hájtömeg! Sikerülnie kell, mert hiszek benne! Legalábbis hiszek benne, hogy sikerülni fog! Van egy ismerősöm, aki a gondolatai által gazdagodott meg... hihetetlen, de igaz! Na ha neki sikerült a pozitív gondolkodás, akkor nekem miért ne? Lefogyok.. aztán én is a pénzre koncentrálok.. Ki akar még ilyet játszani? S ha kérdeznétek, mi a Titok? Nincs nagy Titok! De naplómban leírom, hogy miben bízom és kinek az útmutatását követem. Jelenleg gyógyszerrel is rásegítek, de csak akkor, ha minden kötél szakad.. Nem szeretném a szervezetemet feleslegesen a gyógyszer esetleges mellékhatásainak kitenni. (A cikket beküldte: gktimike)
|